Korábbi események
2024
VENUE C
Pint of Science Ave
Pinto City
P1NT 5C1
Minden információt, ami testünk felépítéséhez és működéséhez szükséges, a DNS hordoz, akár egy regényt a könyv lapjai, vagy egy programot a merevlemez. A hordozó felület karbantartása és sérülés esetén a hibák helyreállítása, a genetikai információ megőrzése szempontjából kulcsfontosságú. Hibák márpedig történnek, napjában millió szám, részben külső (mint UV sugárzás, káros anyagoknak való kitettség stb.), részben olyan belső okokból, mint a sejtosztódás, a génjeink közt megbúvó „genetikai parazitáink” rakoncátlankodása, vagy az oxigénfogyasztó anyagcserénk. Következményük végzetes lehet, bizonyos mutációk súlyos betegségekhez, sok közülük rák kialakulásához vezet.
Előadásomban azokról a mechanizmusokról fogok mesélni, amelyek segítségével sejtjeink a DNS karbantartását és hibajavítását végzik, s amelyek így a genom stabilitásának megőrzésben kiemelkedő fontosságúak. Ezen belül kitérek majd az egyszálú DNS-kötő fehérjék szerepére is, amelyek biofizikai és sejtbiológiai sajátosságait kollégáimmal igyekszünk minél jobban megismerni.
Jezsó Bálint
sejtbiológus
A DNS KARBANTARTÁS ÉS HIBAJAVÍTÁS HÁZI PRAKTIKÁI - Az egyszálú DNS-kötő fehérjék, mint univerzális szerszámok
Földünk élőlényeinek sokfélesége mindig is izgalomban tartotta az embereket. A felderítetlen vidékekre tervezett expedíciók, később a nagyítók és a mikroszkópok használata hihetetlen mennyiségben tárta elénk az addig ismeretlen fajokat. A vírusok azonban olyan parányi létformák, melyek mikroszkóppal sem láthatóak. Vajon van-e olyan eszköz, mellyel az ő jelenlétük „láthatóvá” válik? Kutatócsoportunkban olyan módszert használunk, mellyel a vizsgált növényekben jelenlevő összes kórokozó és jelenlevő vírus kimutatható. Előadásomban ezt a módszert és a használatával kapott érdekes eredményeinket tervezem bemutatni.
Dr. Várallyay Éva
molekuláris biológus
SZEKVENÁLÁSON ALAPULÓ METAGENOMIKA – Kulcs a jelenlevő élőlények felfedezéséhez
Ez nekem kínai! - Mondjuk sokszor, ha valamit túl bonyolultnak, érthetetlennek tartunk. De valóban ennyire nehéz lenne a kínai nyelv? Ha eddig téged is ez a feltételezés riasztott el a kínai tanulástól, akkor ez az előadás Neked szól! 20 perc alatt bebizonyítom, hogy ennek a lenyűgöző kultúrának a nyelve nem csupán érdekes és szórakoztató, hanem meg is tanulható. A felvezető részben megtudhatod, miért örülünk például annak, hogy a mandarin erősen izoláló nyelv, vagy hogy miért frappáns megoldás a zenei hangsúlyok használata. Végül egyszerű szavak és példamondatok gyakorlása közben azon fogod magad kapni, hogy már teljes mondatokat is össze tudsz rakni kínaiul. Persze az anyanyelvi szintig hosszú út vezet, de 20 perc alatt azért ez se rossz eredmény!
Dr. Váradi Viktória
sinológus
EZ NEKEM KÍNAI!
Steinmann Vilmos
Marskutató
MI FOLYIK A MARSON?
Az emberiség egyik legfontosabb kérdése, hogy van-e, vagy volt-e élet más bolygókon is, vagy csak itt a Földön található meg. A távoli csillagok körül keringő bolygók vizsgálata helyett kicsit nézzünk körül saját Naprendszerünkben, ahol az aprócska Mars sok titkot rejt. A bolygó felszínét nem csak vörös homok és kráterek fedik, hanem az élet egyik alapvető pillérének egykori lenyomatai. Kiszáradt kanyonok és völgyek egész hálózatát rejtik el a szemünk elől a marsi homokviharok. Hogyan kerültek oda ezek a formák, miért és miként kutattuk őket 300 évvel ezelőtt és miként kutatjuk őket most?
Dr. Béres Dániel
jóléti közgazdász, pénzügyi kultúra kutató
GONDOLATOK A KOCKÁZATVÁLLALÁSRÓL
A szólások és közmondások fontosak a társadalomtudományok szempontból, tekintve, hogy leképezik egy társadalom, illetve egy-egy nagyobb társadalmi réteg általános értékrendszerét. A kockázatok, illetve a kockázatvállalás is megítélhető ezeken keresztül, amely mentén további következtetéseket tudunk levonni a gazdaság minden szereplője, illetve minden dimenziója kapcsán. Az előadásban találkozik a "Járt utat a járatlanért el ne hagyd" szemlélet a "Kockázat nélkül nincs nyereség" szemlélettel.
.jpg)
Dr. Csizmadia Tamás
sejtbiológus
HOGYAN LESZ A HERNYÓBÓL PILLANGÓ? - Avagy a sejtes önemésztés szerepe a természetben és az orvoslásban
Miért és hogyan eszegetik magukat a sejtjeink? Mire jó ez? Hogyan segíthet a rovarok sejtjeinek tanulmányozása egyes emberi megbetegedéseken? Az előadásból megtudhatjuk, hogy a hernyó pillangóvá válása során olyan alapvető sejtbiológiai folyamatok aktiválódnak, illetve fokozódnak, melyek a mi sejtjeinkben is nap mint nap működnek. Ezen folyamatok megértése pedig számos emberi megbetegedés, mint például a hasnyálmirigy gyulladás, az Alzheimer-kór és a rák jobb megismeréséhez, ezáltal pedig hatékonyabb kezelési lehetőségeinek kidolgozásához járul hozzá.
Dr. Kerek Ádám
sertés-egészégügyi szakállatorvos
EGY EGÉSZSÉG - A 21. század problémája az antimikrobiális rezisztencia: van kiút?
Napjaink egyik legjelentősebb problémája az antibiotikumok széles körben való hatékonyság csökkenése az egyes fertőzést okozó baktériumokkal szemben. A Föld túlnépesedése mellett egyre nagyobb az igény a biztonságos és megfelelő mennyiségű élelmiszer iránt. A folyamatosan növekvő igény maga után vonja az egyre intenzívebb tartástechnológiát, ami egyre nagyobb mennyiségű antibiotikum felhasználást eredményezett az élelmiszertermelő állataink körében. Ennek következtében a hatóanyagokkal szembeni rezisztencia is folyamatos növekedésnek indult. A baromfiipar az egyik legdinamikusabban fejlődő, egységnyi idő alatt a legtöbb állati eredetű fehérjét előállító ágazat, ami a sertés szektor után a második legnagyobb antibiotikum felhasználással rendelkezik egyben. Nem elhanyagolható azonban a nyúl és a szarvasmarha ágazat sem. A jelenlegi tendenciák mellett 2050-re az antimikrobiális rezisztencia válhat a világ vezető halálozási okává. Éppen ezért közös gondolkodásra van szükség az állategészségügy és a közegészségügy területén, megteremtve ezzel az Egy Egészség elvet. A rendszeres monitoring felmérések mellett törekedni kell az antibiotikumok szakszerű és mérsékelt felhasználására, valamint azok részben vagy egészben alternatív megoldásokkal történő helyettesítésére.
The birth of a newborn is the miracle of nature. However, sometimes there are obstacles even at the start point, which make the fertilization difficult or impossible. But fortunately, we have tool in our hand to solve this problem. Assisted reproductive techniques are integral part of the human healthcare since the 80s - just think about the in vitro fertilization ("test tube babies"). Such methods are also used in the animal breeding, making the embryo trade of livestock possible and reliable. Furthermore, the method can be useful in the conservation of endangered species or animals with high genetic value. In my presentation I'm going to summarize the basics and impact of these techniques on animal breeding. Furthermore, I'm going to give an insight of prospective methods, which can be applied in the future.
Somoskői Bence, PhD
reproductive biologist
HOW CAN WE ASSIST IN REPRODUCTION OF MAMMALS? - test tube babies and more
Mosquito is the deadliest animal on the planet. Not by itself, but because it can transmit life-threatening diseases to humans such as malaria, yellow fever, dengue, ZIKA, chikungunya… The usual way to control the mosquito population is to spray with pesticides; however mosquito populations are becoming more and more resistant to these molecules, and pesticides have well-documented adverse effects on human health, wildlife and the environment. Researchers have been advocating for decades to develop more sustainable control methods, based on the understanding of the ecology of the mosquito. One promising strategy is the use of the sterile insect technique, but to be used efficiently, this strategy requires a deep understanding of the courting and mating interactions between the male and female mosquito. During the mating sequence, mosquitoes communicate using sounds. The male actually modify its flying sound in order to match that of the female! This phenomenon likely affects how the female chooses her partner, and if this in turn affect her offspring. A better understanding of mosquito ecology will allow us to change the paradigm in mosquito control, from the exclusive use of short-term lethal pesticides to the integration of the mosquito in its ecosystem, and the use of its ecology to prevent disease transmission.
Julie Augustin, PhD
ecologist
LOVER'S ROCK - Acoustic mating ecology of a vector mosquito
The discovery of cosmic expansion puzzled geniuses like Einstein and Hubble. This mystery has been deepened by the recent discovery that the expansion is accelerating. Current astronomers try to explain this phenomenon by introducing the enigmatic "dark energy". I will explain how in my PhD thesis we are trying to reveal properties of dark energy by using the largest clusters of matter, but also the largest cosmic empty spaces, and their interaction with the oldest radiation in the universe. Our research group has delivered evidence that such interactions might even explain an important cosmic anomaly, the huge Cold Spot. I will also show how we are looking if galaxies close to clusters and voids might carry hidden information about these large structures and I will present how some astrophysical theories are trying to explain expansion without dark energy.
