Korábbi események
2025
Varga Máté
Modellorganizmusok a genetikában: mire használjuk őket és hogyan válasszunk újat?
A biológiai kutatások elsöprő része néhány kiválasztott faj, ún. modellorganizmus felhasználásával történik. Bár ezeket a fajokat nem véletlenül váltak ilyen népszerűvé és rengeteg nagyon fontos dolgot fedeztek fel az elmúlt évtizedek során a segítségükkel, nem minden biológiai kérdés megválaszolására alkalmasak. A segítségükkel kifejlesztett technikai megoldások azonban segítenek, hogy más fajokból is modelleket csináljuk, és korábban nehezen megválaszolható kérdésekre is választ leljünk.
Gyuris Rita
Cseresznyelégy elleni törzsinjektálás
Vajon a permetezés az egyetlen út ahhoz, hogy nyű mentes cseresznyét tudjunk enni? Egy olyan környezetbarát növényvédelmi technológián dolgozunk, amely a fa zárt rendszerében fejti ki hatását, ezzel elkerülve a felesleges környezetszennyezést és amely célzottan csak a kártevőket pusztítja. Különböző felszívódó rovarölő hatóanyagot injektáltunk be a fa törzsébe, majd vizsgáltuk a termésben a rovartani hatást és megmértük benne a hatóanyag maradékot azért, hogy élemezésegészségügyi szempontból is fogyasztható legyen.
Mikics Éva
Pszichés zavarok modellezése a laboratóriumban
A pszichés zavarok – mint a depresszió, szorongás vagy skizofrénia – megértése és kezelése az egyik legnagyobb kihívás a modern tudomány számára. De hogyan lehet ezeket a bonyolult, gyakran szubjektív tünetekkel járó állapotokat vizsgálni egy laboratóriumi környezetben? Előadásunk betekintést nyújt abba, hogy az agykutatók milyen módszerekkel – például állatmodellek, viselkedéstesztek, agyi képalkotás vagy sejtszintű vizsgálatok – próbálják rekonstruálni és értelmezni ezeket a zavarokat. Bemutatjuk azokat a kulisszatitkokat, amelyek segítségével közelebb juthatunk a pszichiátriai betegségek hátterében álló biológiai mechanizmusok megértéséhez, valamint új diagnosztikai és terápiás lehetőségek kidolgozásához.
Solymos Adrián
A korrelációk házasélete, avagy az összefonódás monogámiája
A XX-ik század elején kialakult kvantumelmélet a feje tetejére állította a természetről alkotott képünket. Maga Einstein sem fogadta el ezt a valószínűségek uralta világot: "Isten nem kockázik"- jelentette ki. Mi több, a kvantumelméletben megjelenő furcsa korreláció, az összefonódás következményeit is vitatta. Mára azonban az összefonódás kísérletileg megerősített jelenséggé vált, amit a kvantumelmélet tudósai napi szinten használnak kutatásaikban. Az összefonódás tulajdonságainak kiismerése, kimutatásának módszerei, mértékének kimérése és felhasználásának módjai azonban továbbra is aktívan kutatott területek. Az előadásom során ezt a furcsa jelenséget mutatom be, megpróbálva emberközelivé tenni a kvantumvilág szokatlanságait. A vesztesek nyugalmával készülök, hiszen ahogyan a Nobel díjas Feynman mondta: "Ha azt hiszed, hogy érted a kvantummechanikát, akkor nem érted a kvantummechanikát."
Keleti Arthur
Minden ember életében van egy AI pillanat, lehet, hogy a Tied ma jött el?
- Idén azzal a témával foglalkozom intenzíven, hogy milyen hatással van az AI agent-ek és az emberi tudással vetekedő AI-ok
- az értékláncokra
- az abban dolgozó emberek értékére
- az ember szenzitivitására az AI témákra
- valamint az előállított szolgáltatások értékére
- Az AI segédek (AI agents) és az AI modellek folyamatosan változó, hetente fejlődő képesség kínálata újra írja a történelem során kialakult gazdasági modelleket, amelyek a munka-, információ-, tudás- és intelligencia alapú gazdaságra változtak és végül az AI alapú gazdaság felé mozdultak el.
- Ez új kihívásokat vet fel az emberi munka és intelligencia szükségességét illetően. Az AI modellek az emberekre szabott gazdasági és biztonsági forgatókönyveket írják át, lehetővé téve kevesebb ember által végzett, magasabb minőségű munkát nagyobb biztonsággal.
- Szintén fontos, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése és annak jövője, valamint a deepfake technológiák
hitelességét érintő kihívások középpontjában álló kutatásaim során a percepciók megbízhatóságának kérdését is vizsgálom.
- A téma az AI tudatának várható evolúciójára is kiterjed: mikor érhetjük el azt a pontot, ahol a mesterséges intelligencia mindenben felülmúlja az emberi képességeket (illetve egyesek szerint már meg is haladtuk)
Pál Bernadett
Az élet nyomainak keresése a Marson és túl
Létezhetett-e valaha élet a Marson? Előadásomban bemutatom, miként keresik a kutatók az élet nyomait szomszédos bolygónkon. Szó lesz arról, milyen jelek után kutatunk, mi számíthatna valódi bizonyítéknak, és hová tekint még a tudomány az élet nyomainak keresése során - a Naprendszeren belül és túl.
Mary Karyda & Borbála Tölgyesi
From Lab to Layman: Scientists Attempts to Bridge the Gap Between Research and Public Understanding
Researchers dive deep into complex problems, but when they try to explain them to non-experts, it can be hard to make things relatable and easy to understand. However, science communication becomes essential, especially when we face urgent issues like ecological crises that require action. As environmental problems grow, it is crucial that scientific knowledge is not only shared but also made meaningful and actionable for everyone. In this project, we investigate how scientists try to get their message across, explore different ways and methods in science communication, and examine the challenges researchers face and how they try to overcome them. In the end, the question remains: does science communication work?
Orsolya Pipek
The physicist’s guide to cancer research
Imagine a future where cancer treatment isn’t simply a one-size-fits-all standard chemotherapy or radiation, but precisely matched to each patient’s unique genetic blueprint. In this presentation, I’ll show how cutting-edge data science is revolutionising cancer therapy by decoding the hidden patterns in our DNA. Every day, our cells face thousands of genetic threats, yet disease rarely emerges thanks to remarkable repair mechanisms. When these systems fail,
however, cancer can take hold. By mapping the distinctive “fingerprints” of mutations in tumours, we can identify which repair mechanisms have broken down and find treatments that exploit these specific vulnerabilities. This approach not only promises more effective treatments, but could dramatically reduce side effects that make conventional therapies so difficult to endure. Join me as we explore how researchers from physics, biology, medicine, and computer science are working together across disciplines, using their diverse expertise to transform cancer treatment.
Miklós Antal
The bumpy road to an easy life
Should we really work so hard? Are we not forcing each other into collective overwork? This talk argues that a more relaxed and more meaningful life could be possible, but creating the conditions for it needs work from many of us. We will discuss whether we can ever expect to succeed, or the constant battle for a better life will always prevent it.
Olivér Balogh
Mimicking biology with artificial intelligence
On a number of occasions throughout the brief history of artificial intelligence (AI) research, innovations were propelled by either direct inspiration from biology or by concepts that are coincidentally analogous to mechanisms observed in biology. This intertwined relationship eventually led to what many of us nowadays associate AI with, i.e.: neural-network-based large language models that can simulate conversations, summarize difficult topics or write computer code. However, studying how complex behaviors emerge in these models may make us reflect on biological phenomena with a new perspective, blurring the line between what we consider natural and artificial.
Ágnes Erőss
Exploring (im)mobility in the age of migration
According to the UN, less than 4 percent of the world’s population was considered international migrants in 2024. Still, both public and academic attention have focused more on migration and those who migrate, while immobility and immobile populations have received limited attention, despite their social relevance and interrelatedness with migration. What does immobility mean, and who can we consider immobile? How are mobility and immobility performed in families and communities? What is the gender aspect of (im)mobility?
You are cordially invited to join me, a Human Geographer, on an illustrated virtual field trip to Transcarpathia, Western Ukraine, where we explore (im)mobility by focusing on those who stay-put.
Mihály Minkó
Experiencing Data
From digital representations to physical data objects
Data and information appear in many shapes and forms, but most often we encounter them through screens. Bar charts, line graphs, and pie charts are familiar visual formats that surround us daily. These well-known visualizations serve various purposes: to entertain, to inform decision-making, or to help evaluate hypotheses.
The process of converting data into such formats follows well-established conventions. But what happens when we want to make data tangible—something we can physically sense and feel? What if we want to use the haptic qualities of a surface to encode information?
This is where data physicalizations offer a compelling alternative to traditional digital representations. By using surface texture, weight, and other physical properties, we can create new channels for conveying data.
In this exploration, I will present several examples that illustrate these possibilities—inviting you to reconsider how you perceive objects. Perhaps next time you come across a set of wooden spheres, you’ll see more than just their form—you’ll sense the data they hold.
Balázs Gergely
Van-e olyan, hogy barlangbiológia? – A barlangok élővilágának kutatása
A legtöbb élőhelynek nincs külön tudományága. A barlangbiológia ennek ellenére egy létező, kutatási irányokat meghatározó szervező erő, és vannak olyan kutatók, akik barlangbiológusoknak vallják magukat. Például én is. Jogos-e ez a megkülönböztetés? Milyen érvek szólnak mellette, és milyenek ellene? Ezt a problémakört leginkább úgy lehet megérteni, ha megismerkedünk a barlangi életközösségek sajátosságaival, és megnézzük a tudományterület kérdéseit egykor és ma. Ha megértjük a különbséget a kezdeti kutatások, és a mai elképzelések között, akkor talán választ kaphatunk a kérdésre...vagy tovább vitatkozhatunk rajta.
Téglás Tímea
A táplálkozás és a mozgás hatása a kognitív funkciókra
Az idősödő társadalom egyik legnagyobb kihívása a kognitív hanyatlás megelőzése, valamint egyes neurodegeneratív betegségek, mint például az Alzheimer-kór kezelése. Az Alzheimer-kór világszerte több mint 55 millió embert érint, és ez a szám 2050-re várhatóan megháromszorozódik. Kutatásaink szerint a rendszeres testmozgás és
a célzott táplálkozás jelentős mértékben hozzájárulhat a kognitív funkciók meg-
őrzéséhez, továbbá csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát. Hogyan támogatja a táplálkozás és a mozgás a kognitív funkciókat, ezen belül a tanulást és a memóriát? Milyen életmódbeli
tényezők lassíthatják a kognitív hanyatlást? Az előadás során tudományos eredményekre alapozva kerül bemutatásra, hogy hogyan őrizhetjük meg mentális frissességünket időskorban.
Konok Veronika
Kell-e kütyü a kicsiknek? Az okoseszközök használatának hatása az Alfa Generáció érzelmi, gondolkodási és társas készségeire
kapcsolatra. Bemutatom a laborunk által fejlesztett applikáció csomagot, Alfit is, melynek célja, hogy ellensúlyozza a magányos "kütyüzést", és a való világbeli, társas interakciókra ösztönözze a gyerekeket.
Előadásomban bemutatom az Alfa Generáció Labor kutatásainak eredményeit, melyek során azt vizsgáljuk, hogy hogyan hat a digitális eszközhasználat a gyerekek figyelmi, társas és érzelemszabályozási készségeire, kreativitására, és a szülő-gyerek
Kis-Tóth Ágnes
Az univerzum jövője
Vajon mi lesz velünk a jövőben? Mi történik a Földdel, a Naprendszerrel, a Tejútrendszerrel, és az általában az egész világegyetemmel? Összeomlik? Szétszakad? Vagy csak csendben kihűl, mint egy elfeledett pizza a sütőben? Az előadás során az asztrofizika szemüvegén keresztül kalandozunk a jövőbe: lesz itt jéghideg és forróság, káosz és pár végítélet-szcenárió is, de pánikra semmi ok — legalábbis még néhány milliárd évig.
Kocsis Bence
Adathasználat a labdarúgásban
Munkánk során a szervezet sportszakmailag releváns adatait rendszerezzük és tároljuk, és ezekből a rendszerezett adattáblákból készítünk döntéstámogató elemzéseket. Munkánk kiterjed a felnőtt és utánpótlás válogatottaktól kezdve az MLSZ felsővezetés igényeinek kiszolgálásáig. Mivel nagyon széles a munkák által érintettek köre, így sokszor nem csak az a kérdés, hogy mit prezentálunk, hanem az is, hogy miként. Az előadásom fő fókuszába leginkább ez kerül majd, amellett, hogy áttekintjük, miért is érdemes adatokat használni a labdarúgásban.
Balogh Dániel & Muhari Gábor
Gázmesterek (Linde Gáz)
Biztos mindenkinek vannak gázos napjai, de a nekünk minden nap az.
Látványos, remélhetőleg „nem túl gázos” bemutatókkal és kísérletekkel idéznénk fel a kémia és fizika órán tanultakat.
2024
VENUE C
Pint of Science Ave
Pinto City
P1NT 5C1
Minden információt, ami testünk felépítéséhez és működéséhez szükséges, a DNS hordoz, akár egy regényt a könyv lapjai, vagy egy programot a merevlemez. A hordozó felület karbantartása és sérülés esetén a hibák helyreállítása, a genetikai információ megőrzése szempontjából kulcsfontosságú. Hibák márpedig történnek, napjában millió szám, részben külső (mint UV sugárzás, káros anyagoknak való kitettség stb.), részben olyan belső okokból, mint a sejtosztódás, a génjeink közt megbúvó „genetikai parazitáink” rakoncátlankodása, vagy az oxigénfogyasztó anyagcserénk. Következményük végzetes lehet, bizonyos mutációk súlyos betegségekhez, sok közülük rák kialakulásához vezet.
Előadásomban azokról a mechanizmusokról fogok mesélni, amelyek segítségével sejtjeink a DNS karbantartását és hibajavítását végzik, s amelyek így a genom stabilitásának megőrzésben kiemelkedő fontosságúak. Ezen belül kitérek majd az egyszálú DNS-kötő fehérjék szerepére is, amelyek biofizikai és sejtbiológiai sajátosságait kollégáimmal igyekszünk minél jobban megismerni.
Jezsó Bálint
sejtbiológus
A DNS KARBANTARTÁS ÉS HIBAJAVÍTÁS HÁZI PRAKTIKÁI - Az egyszálú DNS-kötő fehérjék, mint univerzális szerszámok
Földünk élőlényeinek sokfélesége mindig is izgalomban tartotta az embereket. A felderítetlen vidékekre tervezett expedíciók, később a nagyítók és a mikroszkópok használata hihetetlen mennyiségben tárta elénk az addig ismeretlen fajokat. A vírusok azonban olyan parányi létformák, melyek mikroszkóppal sem láthatóak. Vajon van-e olyan eszköz, mellyel az ő jelenlétük „láthatóvá” válik? Kutatócsoportunkban olyan módszert használunk, mellyel a vizsgált növényekben jelenlevő összes kórokozó és jelenlevő vírus kimutatható. Előadásomban ezt a módszert és a használatával kapott érdekes eredményeinket tervezem bemutatni.
Dr. Várallyay Éva
molekuláris biológus
SZEKVENÁLÁSON ALAPULÓ METAGENOMIKA – Kulcs a jelenlevő élőlények felfedezéséhez
Ez nekem kínai! - Mondjuk sokszor, ha valamit túl bonyolultnak, érthetetlennek tartunk. De valóban ennyire nehéz lenne a kínai nyelv? Ha eddig téged is ez a feltételezés riasztott el a kínai tanulástól, akkor ez az előadás Neked szól! 20 perc alatt bebizonyítom, hogy ennek a lenyűgöző kultúrának a nyelve nem csupán érdekes és szórakoztató, hanem meg is tanulható. A felvezető részben megtudhatod, miért örülünk például annak, hogy a mandarin erősen izoláló nyelv, vagy hogy miért frappáns megoldás a zenei hangsúlyok használata. Végül egyszerű szavak és példamondatok gyakorlása közben azon fogod magad kapni, hogy már teljes mondatokat is össze tudsz rakni kínaiul. Persze az anyanyelvi szintig hosszú út vezet, de 20 perc alatt azért ez se rossz eredmény!
Dr. Váradi Viktória
sinológus
EZ NEKEM KÍNAI!
Steinmann Vilmos
Marskutató
MI FOLYIK A MARSON?
Az emberiség egyik legfontosabb kérdése, hogy van-e, vagy volt-e élet más bolygókon is, vagy csak itt a Földön található meg. A távoli csillagok körül keringő bolygók vizsgálata helyett kicsit nézzünk körül saját Naprendszerünkben, ahol az aprócska Mars sok titkot rejt. A bolygó felszínét nem csak vörös homok és kráterek fedik, hanem az élet egyik alapvető pillérének egykori lenyomatai. Kiszáradt kanyonok és völgyek egész hálózatát rejtik el a szemünk elől a marsi homokviharok. Hogyan kerültek oda ezek a formák, miért és miként kutattuk őket 300 évvel ezelőtt és miként kutatjuk őket most?
Dr. Béres Dániel
jóléti közgazdász, pénzügyi kultúra kutató
GONDOLATOK A KOCKÁZATVÁLLALÁSRÓL
A szólások és közmondások fontosak a társadalomtudományok szempontból, tekintve, hogy leképezik egy társadalom, illetve egy-egy nagyobb társadalmi réteg általános értékrendszerét. A kockázatok, illetve a kockázatvállalás is megítélhető ezeken keresztül, amely mentén további következtetéseket tudunk levonni a gazdaság minden szereplője, illetve minden dimenziója kapcsán. Az előadásban találkozik a "Járt utat a járatlanért el ne hagyd" szemlélet a "Kockázat nélkül nincs nyereség" szemlélettel.
.jpg)
Dr. Csizmadia Tamás
sejtbiológus
HOGYAN LESZ A HERNYÓBÓL PILLANGÓ? - Avagy a sejtes önemésztés szerepe a természetben és az orvoslásban
Miért és hogyan eszegetik magukat a sejtjeink? Mire jó ez? Hogyan segíthet a rovarok sejtjeinek tanulmányozása egyes emberi megbetegedéseken? Az előadásból megtudhatjuk, hogy a hernyó pillangóvá válása során olyan alapvető sejtbiológiai folyamatok aktiválódnak, illetve fokozódnak, melyek a mi sejtjeinkben is nap mint nap működnek. Ezen folyamatok megértése pedig számos emberi megbetegedés, mint például a hasnyálmirigy gyulladás, az Alzheimer-kór és a rák jobb megismeréséhez, ezáltal pedig hatékonyabb kezelési lehetőségeinek kidolgozásához járul hozzá.
Dr. Kerek Ádám
sertés-egészégügyi szakállatorvos
EGY EGÉSZSÉG - A 21. század problémája az antimikrobiális rezisztencia: van kiút?
Napjaink egyik legjelentősebb problémája az antibiotikumok széles körben való hatékonyság csökkenése az egyes fertőzést okozó baktériumokkal szemben. A Föld túlnépesedése mellett egyre nagyobb az igény a biztonságos és megfelelő mennyiségű élelmiszer iránt. A folyamatosan növekvő igény maga után vonja az egyre intenzívebb tartástechnológiát, ami egyre nagyobb mennyiségű antibiotikum felhasználást eredményezett az élelmiszertermelő állataink körében. Ennek következtében a hatóanyagokkal szembeni rezisztencia is folyamatos növekedésnek indult. A baromfiipar az egyik legdinamikusabban fejlődő, egységnyi idő alatt a legtöbb állati eredetű fehérjét előállító ágazat, ami a sertés szektor után a második legnagyobb antibiotikum felhasználással rendelkezik egyben. Nem elhanyagolható azonban a nyúl és a szarvasmarha ágazat sem. A jelenlegi tendenciák mellett 2050-re az antimikrobiális rezisztencia válhat a világ vezető halálozási okává. Éppen ezért közös gondolkodásra van szükség az állategészségügy és a közegészségügy területén, megteremtve ezzel az Egy Egészség elvet. A rendszeres monitoring felmérések mellett törekedni kell az antibiotikumok szakszerű és mérsékelt felhasználására, valamint azok részben vagy egészben alternatív megoldásokkal történő helyettesítésére.
The birth of a newborn is the miracle of nature. However, sometimes there are obstacles even at the start point, which make the fertilization difficult or impossible. But fortunately, we have tool in our hand to solve this problem. Assisted reproductive techniques are integral part of the human healthcare since the 80s - just think about the in vitro fertilization ("test tube babies"). Such methods are also used in the animal breeding, making the embryo trade of livestock possible and reliable. Furthermore, the method can be useful in the conservation of endangered species or animals with high genetic value. In my presentation I'm going to summarize the basics and impact of these techniques on animal breeding. Furthermore, I'm going to give an insight of prospective methods, which can be applied in the future.
Somoskői Bence, PhD
reproductive biologist
HOW CAN WE ASSIST IN REPRODUCTION OF MAMMALS? - test tube babies and more
Mosquito is the deadliest animal on the planet. Not by itself, but because it can transmit life-threatening diseases to humans such as malaria, yellow fever, dengue, ZIKA, chikungunya… The usual way to control the mosquito population is to spray with pesticides; however mosquito populations are becoming more and more resistant to these molecules, and pesticides have well-documented adverse effects on human health, wildlife and the environment. Researchers have been advocating for decades to develop more sustainable control methods, based on the understanding of the ecology of the mosquito. One promising strategy is the use of the sterile insect technique, but to be used efficiently, this strategy requires a deep understanding of the courting and mating interactions between the male and female mosquito. During the mating sequence, mosquitoes communicate using sounds. The male actually modify its flying sound in order to match that of the female! This phenomenon likely affects how the female chooses her partner, and if this in turn affect her offspring. A better understanding of mosquito ecology will allow us to change the paradigm in mosquito control, from the exclusive use of short-term lethal pesticides to the integration of the mosquito in its ecosystem, and the use of its ecology to prevent disease transmission.
Julie Augustin, PhD
ecologist
LOVER'S ROCK - Acoustic mating ecology of a vector mosquito
The discovery of cosmic expansion puzzled geniuses like Einstein and Hubble. This mystery has been deepened by the recent discovery that the expansion is accelerating. Current astronomers try to explain this phenomenon by introducing the enigmatic "dark energy". I will explain how in my PhD thesis we are trying to reveal properties of dark energy by using the largest clusters of matter, but also the largest cosmic empty spaces, and their interaction with the oldest radiation in the universe. Our research group has delivered evidence that such interactions might even explain an important cosmic anomaly, the huge Cold Spot. I will also show how we are looking if galaxies close to clusters and voids might carry hidden information about these large structures and I will present how some astrophysical theories are trying to explain expansion without dark energy.
