
ESEMÉNYEK
PINT OF SCIENCE Budapest - Hétfő, 2026. május 18.
A Grund
&
Szervezés alatt
2026. május 18. hétfő
Nyitás 18:30-kor
Az esemény 19:00-kor kezdődik és 22:00-ig tart
Előadók a Grundon

Előadók a ..... -ben
Velencei Anna
Az emlékek nyomában:
aktivitásmintázatok a
hippokampuszban
Az emlékek létrehozása és felidé-
zése alapvető szerepet játszik a
mindennapi életünkben. Ebben
kulcsfontosságú szerepe van az
agy hippokampusz nevű területének, amely több alrégió együttműködésével dolgozza fel a környezetből érkező információkat. Különösen fontos a CA3 régió, amely speciális kapcsolatrendszere révén segíthet az emlékek tárolásában és előhívásában. A jelenlegi elméletek szerint a hippokampusz két alapvető folyamat révén támogatja a memóriát: a mintázat-szétválasztás során a hasonló élmények különálló emlékekké alakulnak, míg a mintázat-kiegészítés lehetővé teszi, hogy egy részleges inger hatására egy teljes emlék aktiválódjon. E folyamatok működéséről azonban még kevés közvetlen kísérleti adat áll rendelkezésre. Kutatásom célja ezért a hippokampusz hálózat működésének vizsgálata élő állatokban, sejtszinten, egy speciális mikroszkópos technika segítségével.

Dr. Horváth Tamás
Kerekasztal beszélgetés:
Hallod?
A halláskárosodások a leggyakkoribb
érzékszervi megbetegedések, melyek
előfordulása folyamatosan növekszik.
Dr. Horváth Tamás a fül- orr- gégészeten belül a középfülsebészetre specializálódott. Pár éve elkezdett a fülön még beljebb, idegsebészeti határterületi műtéteket is végezni. Tavaly megválasztották a Magyar Fül-, Orr-, Gége és Fej-, Nyaksebész Orvosok Egyesülete Fülsebészeti microchirurgiai szekciójának elnökévé.
Mindemellett szívén viseli az orvosi témájú ismeretterjesztést.
Ha van kérdésetek, ne habozzatok, gyertek és tegyétek fel!

Berekméri Eszter
Egy kanyarral beljebb -
hogyan csigáznak fel a
hangok?
A hallószervünk, a Corti-féle szerv,
működése még a mai napig sem is-
mert. Ennek oka, hogy a szerv anatómiája nagyon bonyolult spirál alakú, illetve mélyen a koponya egyik csontjába ágyazottan helyezkedik el. Mindezek mellett az állatkísérletek nem modellezik jól az emberi hallást, hiszen a rágcsálók még süketen születnek, míg az emberek már a méhen belül is hallanak.
Mit lehet hát tenni? A tudományban egyre többen fordulnak a számítógépes modellezés felé. Ez jó megoldás lehet a halláskutatásban is. Az előadás keretében meg is próbálkozom a lehetőségek felvázolásával.

