top of page
ESEMÉNYEK
PINT OF SCIENCE BudapestKedd, 2024. május 14.
Stex Ház
1085 Budapest, József körút 55-57.
2024 Május 14. kedd
Nyitás 18:00-kor
Az esemény 18:30-kor kezdődik és 22:00-ig tart
Előadók
SteinmannVilmos.jpg

Steinmann Vilmos
Marskutató


MI FOLYIK A MARSON?

Az emberiség egyik legfontosabb kérdése, hogy van-e, vagy volt-e élet más bolygókon is, vagy csak itt a Földön található meg. A távoli csillagok körül keringő bolygók vizsgálata helyett kicsit nézzünk körül saját Naprendszerünkben, ahol az aprócska Mars sok titkot rejt. A bolygó felszínét nem csak vörös homok és kráterek fedik, hanem az élet egyik alapvető pillérének egykori lenyomatai. Kiszáradt kanyonok és völgyek egész hálózatát rejtik el a szemünk elől a marsi homokviharok. Hogyan kerültek oda ezek a formák, miért és miként kutattuk őket 300 évvel ezelőtt és miként kutatjuk őket most?

Béres Dániel.jpg

Dr. Béres Dániel
jóléti közgazdász, pénzügyi kultúra kutató


GONDOLATOK A KOCKÁZATVÁLLALÁSRÓL

A szólások és közmondások fontosak a társadalomtudományok szempontból, tekintve, hogy leképezik egy társadalom, illetve egy-egy nagyobb társadalmi réteg általános értékrendszerét. A kockázatok, illetve a kockázatvállalás is megítélhető ezeken keresztül, amely mentén további következtetéseket tudunk levonni a gazdaság minden szereplője, illetve minden dimenziója kapcsán. Az előadásban találkozik a "Járt utat a járatlanért el ne hagyd" szemlélet a "Kockázat nélkül nincs nyereség" szemlélettel.

CsT_2022_10 (1).jpg

Dr. Csizmadia Tamás
sejtbiológus


HOGYAN LESZ A HERNYÓBÓL PILLANGÓ? - Avagy a sejtes önemésztés szerepe a természetben és az orvoslásban

Miért és hogyan eszegetik magukat a sejtjeink? Mire jó ez? Hogyan segíthet a rovarok sejtjeinek tanulmányozása egyes emberi megbetegedéseken? Az előadásból megtudhatjuk, hogy a hernyó pillangóvá válása során olyan alapvető sejtbiológiai folyamatok aktiválódnak, illetve fokozódnak, melyek a mi sejtjeinkben is nap mint nap működnek. Ezen folyamatok megértése pedig számos emberi megbetegedés, mint például a hasnyálmirigy gyulladás, az Alzheimer-kór és a rák jobb megismeréséhez, ezáltal pedig hatékonyabb kezelési lehetőségeinek kidolgozásához járul hozzá.

EGY31764_pp.2.jpg

Dr. Kerek Ádám
sertés-egészégügyi szakállatorvos


EGY EGÉSZSÉG - A 21. század problémája az antimikrobiális rezisztencia: van kiút?

Napjaink egyik legjelentősebb problémája az antibiotikumok széles körben való hatékonyság csökkenése az egyes fertőzést okozó baktériumokkal szemben. A Föld túlnépesedése mellett egyre nagyobb az igény a biztonságos és megfelelő mennyiségű élelmiszer iránt. A folyamatosan növekvő igény maga után vonja az egyre intenzívebb tartástechnológiát, ami egyre nagyobb mennyiségű antibiotikum felhasználást eredményezett az élelmiszertermelő állataink körében. Ennek következtében a hatóanyagokkal szembeni rezisztencia is folyamatos növekedésnek indult. A baromfiipar az egyik legdinamikusabban fejlődő, egységnyi idő alatt a legtöbb állati eredetű fehérjét előállító ágazat, ami a sertés szektor után a második legnagyobb antibiotikum felhasználással rendelkezik egyben. Nem elhanyagolható azonban a nyúl és a szarvasmarha ágazat sem. A jelenlegi tendenciák mellett 2050-re az antimikrobiális rezisztencia válhat a világ vezető halálozási okává. Éppen ezért közös gondolkodásra van szükség az állategészségügy és a közegészségügy területén, megteremtve ezzel az Egy Egészség elvet. A rendszeres monitoring felmérések mellett törekedni kell az antibiotikumok szakszerű és mérsékelt felhasználására, valamint azok részben vagy egészben alternatív megoldásokkal történő helyettesítésére.

bottom of page